Tusványos 35: Orbán Viktor előadása - élő közvetítés - HírTV

Figyelemmel itt nálunk a Hírtelevízión, és vendégeimmel mi is végignézzük majd, illetve már találgatjuk, hogy miről fog majd beszélni a korábbi miniszterelnök, Kacsó Dániel Pindok Tamás. Sziasztok! Jó reggelt!

Sziasztok! Üdv a nézőknek!

Kvánok! Nagy fogadásokat azért ne tegyünk, viszont mielőtt belekezdenénk, azért nézzük meg, hogy mi újság a helyszínen. Egy rövid hangulatjelentés erejéig odakapcsolunk Tusnádfürdőre, ahol ott van kollégám, Gulyás Áron. Szia Áron! Úgy látom, szép számmal már gyűlnek az emberek.

Szervusz! Én is köszöntöm a nézőket. Igen, így van. Egyre és egyre többen gyűlnek itt össze a Tusnádi színpad előtt, hogy meghallgassák Orbán Viktornak a beszédét. Fogadásokat én se merek kötni, de várhatóan, hiába telt el 24 év, részben hasonló a helyzet, mint 2002-ben volt, amikor Orbán Viktor Tusványosan arról beszélt, hogy a polgári oldalnak egy teljes szemléletváltásra van szüksége, mivel az idáig kormányról figyelték, szemlélték a közéletet. Akkor egyébként az Erdélyi Naplónak adott interjúban hasonló témák kerültek elő, mint most részben, hogy a Fidesz meg tudja-e őrizni a politikai tőkéjét. Mi lesz a szerepe Orbán Viktornak, illetve, hogy az anyországban dúló, a politikai pártok között lévő harcok azok milyen hatással vannak az itteni külhoni magyarságra. Egyébként várhatóan, ahogy a korábbi években is, megjelennek román nacionalista csoportok itt a tábor bejáratánál. Korábban bekiabálásokkal, provokatív molinókkal és feliratokkal jelentkeztek itt, a Nemzet útja Egyesület egészen pontosan olyan bekiabálásokkal, mint hogy Erdély, Románföld. E csak annyit fűznék hozzá röviden, hogy nem ártana tanulmányozni a történelemkönyveket még egy néhány tucatfős román nacionalista csoportnak sem. Így vagy úgy, viszont ide a táborba kilátogatók azt várják Orbán Viktortól, hogy az újrakezdésnek a keretrendszerét vázolja fel a beszédében. Ez hamarosan kiderül, hiszen nemsokára Orbán Viktor megkezdi a beszédét itt a Tusnádi színpadon. A szó a stúdióé.

Áron. Köszönjük szépen. És Orbán Viktor már a héten tett arra vonatkozóan utalást, hogy miről fog majd beszélni, hiszen a Bóka Jánossal tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nemzeti ellenállás vagy az ellenzéki ellenállás majd bővebben kifejti Tusnádfürdőn. És egyébként sokan azt mondják, hogy ez a mostani beszéd a nemzeti oldal megújulásának egyfajta kiáltványa is lehet. Szerintetek mennyire lesz hangsúlyos például a korábbi évekhez képest a külpolitika, vagy azok a nagy ívű tervek, illetve globális jelenségek, amelyeket eddig megszoktunk a Fidesz elnökétől, vagy teljesen a jobboldali megújulásra fog koncentrálni?

Hát azt hamarosan megtudjuk, így is kikerülhetném a választ, de ugye valóban az volt a jellemző az elmúlt években, különösen abban az időszakban, amikor az elmúlt 16 évben miniszterelnökként tartotta a beszédeket Orbán Viktor, hogy ez alapvetően egy ilyen igazi big picture. Tehát az ő nézőpontja szerint egy ilyen stratégiai, magas perspektívából bemutatott vízió, hogy ő hogyan látja a világ alakulásának folyamatait, ezekből milyen következtetéseket von le Európára nézve, és abból egészen pontosan a Magyarország előtt álló kihívásokra vonatkoztatva. Szerintem lesz bőven a mostani beszédben is erre vonatkozó rész, tekintve, hogy a magyar választás eredménye, meg már a kampány is, azért összefüggött a nemzetközi folyamatokkal. Ha csak arra a beavatkozási kísérletekre, titkosszolgálati, szinte le sem tagadott beavatkozásokra gondolunk a kampányban, amelyik nyilvánvalóan az előző kormány elmozdítását célozták, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy szerintem most összeértek ebben a kampányban és ebben a választásban azok a dolgok, amikről a konfliktusok szintjén, a világot meghatározó konfliktusok szintjén Magyarország komoly szereplő lett, és ennek a hatásait pedig Orbán Viktor is, és Magyarország is érezhette. Tehát ebből a szempontból kíváncsi vagyok, de nyilvánvalóan a fókusz, én most azt gondolom, miután a legnagyobb érdeklődés az irányba van, hogy mi lesz a magyar jobb oldallal, mi lesz a Fidesszel, hogyan értékeli ő az elmúlt négy év kormányzati teljesítményét, hogyan értékeli az ellenzéki pozíciót, milyen testtartást javasol, meddig kell elemezni, mikortól kell ellenállni. Tehát ezeket mind szerintem körbe fogja járni. És hát én azt mondom, hogy személyesen rég voltam ilyen kíváncsi Orbán Tusnádfürdő beszédére, mint most. Nagyon sokan így vannak ezzel.

És a kérdés például, nem tudom ti mit gondoltok erről, hogy a korábbi Tusványosi beszédben, illetve ellenzéki magatartásban megfogalmazottakat mennyire írja át a jelenkor, hiszen azóta mégis csak eltelt több mint 20 év. Új helyzet van, új eszközök vannak, új kihívások vannak, megváltozott nemcsak a hazai hangulat, közhangulat, hanem az egész nemzetközi klíma, politikai klíma. Tehát mennyire fog ezen az ellenzéki testtartáson mondjuk ahhoz képest változtatni?

Szerintem Orbán Viktor Orbán Viktort fogja előadni. Tehát olyan, olyan... ugye azt mondta, hogy nem változik soha.

Igen, mert a politikát Orbán Viktor, hogyha visszaidézzük, és nem csak a Tusnádfürdői beszédeket, hanem bármelyik beszédét, mindig kontextusba helyezi Magyarországot is és a magyar belpolitikát is. Tehát, hogy ennek is lesz valamilyen íve. És ezért amellett, amiket te is mondtál, hogy a külföldi beavatkozás, a befolyásolás, hogy történt Magyarországon, azért ne felejtsük el, hogy nemsokára azért nagy országokban, nagy nyugati országokban választások lesznek. Brüsszelben lehet számítani változásra majd nemsokára. Tehát van egy kontextusa az egész dolognak, és hát a válságok mellett se menjünk el, mert az amerikai-iráni konfliktus az egyre erősebb. Tehát én nem hiszem, hogy emellett el fog menni, és valóban egy keret mellett azért rá fog térni a belpolitikára és a Fidesz megújulására, vagy ahogy ő képzeli, vagy nem a Fidesz, hanem a jobboldal megújulására, mert a Fidesz az csak egy eleme a jobb oldalnak. Szerintem aztán én is várom nagyon, hogy hogy mi lesz.

Igen, mert ugye több újságíró is kérdezte tőle, hogy ez az ellenzéki ellenállás mit jelent a gyakorlatban, mit jelent a parlamenten kívüli és parlamenten belüli békés eszközökkel történő ellenállás meg tiltakozás. Ö, parlamenten belül viszonylag kicsi az a mozgástér, ahol a politikusok, a frakció tudna haladni, mozogni. Na de parlamenten kívül milyen eszközök vannak? Én azért arra is kíváncsi leszek, hogy milyen konkrét lépéseket vagy eseményeket, vagy bármit vízionál a jövőre vonatkozóan. Az mindenképpen fontos, és szerintem a választások óta az egyértelműen látszik, hogy Orbán Viktor nem azt mondja, hogy most akkor én felülről mindent megmondok és majd úgy lesz, hanem azt várja, hogy legyenek impulzusok, tehát sok mindenki gondolkodjon és vitatkozzon a jobboldal jövőjéről, meg arról is, hogy miben hibáztak az elmúlt években, az elmúlt négy évben, és mindenki mondja el az álláspontját, és szerintem ez azért meg is történt az elmúlt hetekben, hónapokban. Kicsit túlszaladt valaki, kicsit nem szaladt túl. Tehát a Fideszen belül is van egy Navracsics Tibor, aki azért elég erősen... Ferenc Orsolya, tehát hogy vannak, vannak olyan aktorok, akik megkezdték a gondolkodást, hogy hogy ez hogy áll össze szerves egészként, azt még nem tudjuk. Majd alakul valahogy. És lehet, hogy Orbán Viktor ezt is ki fogja hangsúlyozni a beszédében.

Te mosolyogtál közben, hogy lát miért? Miért mosolyog?

Azért, mert szembesültem vele, hogy a Német Zsolt-féle vadhajtások vitára ilyen finoman utaltál, de kétségtelen, valóban, Mandiner is, én is részt vettem ezekben a vitákban, hogy hogyan éljük meg itt az elmúlt időszakot, mik vezethettek ehhez a vereséghez. Vannak, akik azt mondják, hogy és a Tisza győzelméhez, hozzáteszem, akik szerint már nem kell ezzel foglalkozni. Tehát kétségtelen jobb oldaluk. Én úgy látom, hogy van két irány alapvetően. Az egyik, hogy nem azzal kell foglalkozni, mi történt, hogyan történt, miért történt, hanem azzal, hogy most van egy új helyzet, van egy túlhatalomra törő, valóban önkényuralmi jeleket mutató, példátlan módon alaptörvény-sértő, alaptörvénymódosításokkal közjogi méltóságokat leszedő új hatalom, azzal kell foglalkozni, mert most ez a legfontosabb, új helyzet van. Én azt gondolom, hogy mind a kettő pozíció védhető, és mind a kettő kellenek, hogy legyenek olyan emberek, akik foglalkoznak mindkét kérdésnek a kitárgyalásával. És valóban egy ilyen szintézise lehet ennek Orbán Viktor mai beszéde, hiszen egyszerre kell a jövőbe tekintenie a mából, a mostani helyzetből, de nem hagyhatja szó nélkül, hogy a tavalyi évben olyanokat mondott, amikből aztán végül nem következett az, amit vártak ott az ott ülők is, meg az őt követők sem. Tehát, hogy nyilvánvalóan itt 1000 meg 1000 irányba el lehet indulni, de miután ezek ilyen másfél órás beszédek szoktak lenni, azt gondolom, hogy ha valamikor, akkor most van itt a tere annak, hogy akár mindenről is beszéljen a volt miniszterelnök.

Én arra is kíváncsi leszek, hogy például Német Zsolt vagy Tőkés László miről fog beszélni, mert nekik is megvolt mindig a maguk témája. Na de az a jövő kérdése. Most ismét kapcsolunk Tusnádfürdőre, a Tusványosi szabadegyetemre. Gulyás Áron mellett, ha minden igaz, ott van Dömötör Csaba, Fidesz-KDNP képviselő. Áron!

Így van, így igaz. Itt van mellettem Dömötör Csaba. Jó napot kívánok képviselő úr! Mindenki azt találgatja, mi is itt és a stúdióban ülők is, hogy miről szól Orbán Viktor beszéde. Feltehetően a nagy geopolitikai jellemzések kisebb fókuszt fognak kapni. Ön ezt hogy látja?

Sok mindenről van beszélnünk. Sok minden történt az elmúlt egy évben. Én szívesen hallanék egy értékelést Európa helyzetéről, a gazdasági helyzetről és arról is, hogy Magyarországnak mi a mozgástere ebben a helyzetben. És itt külön érdekel, hogy mit gondol a mi közösségünk, mit gondol a Fidesz elnöke az energiaárak kérdéséről. Ugye a háborúk, az elhúzódó háborúk masszívan befolyásolják az energiaárakat, emelkedőben vannak, és ez alapjaiban meghatározza egész Európa gazdasági kilátásait. Szerintem érdemes beszélnünk azokról a lépésekről, amelyeket a Tisza-kormány nem ver túl nagy dobra, tehát az abszolút filmszínház fejezeteiben nem kaptak túl nagy szerepet, de mégis csak markáns lépések. Gondolok itt az üzemanyagok védett árazásának kivezetésére, vagy éppen a kamatstop kivezetésére, és az is külön érdekel, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen gazdasági lépéseket ígértek még. Például belenyúlnak-e a személyi jövedelemadó rendszerbe Magyarországon. Ugye az Európai Bizottság folyamatosan magasabb adókulcsokat követelt az ország-specifikus jelentésekben. Ezeket így hívják. Szerintem a közösségünknek érdemes beszélnie a demokráciát korlátozó lépésekről, amelyek példátlan lépések. Tehát az, hogy egyetlen sorral, egy alkotmánymódosítási sorral eltávolítják a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróság elnökét, miközben a következő választáson az ellenzéki képviselők jelentős része nem indulhat majd el, az egészen példátlan nem csak a rendszerváltás óta Magyarországon, hanem egész Európában. Én egy bizottsági ülésen múlt héten szóvá tettem ezt a jogállamisági biztosnak. Ott egy munkatárs arra talált mondani, hogy de más országokban is van erre példa Európában. Nem, nincsen példa ilyen lépésekre más európai országokban. Tehát az, amivel vádolták az Orbán-kormányokat éveken keresztül, azt most a Tisza-kormány valósítja meg. És a mi közösségünket az is nagyban érdekli, hogy hogyan néz ki a jobb oldal újratervezése, tehát hogyan lehet levonni a tanulságokat a választás eredményéből, hogyan lehet úgy újra tervezni, hogy mindeközben építünk az elmúlt 16 év eredményeire.

A jobb oldal megújulása kapcsán egyre többször emlegetnek őszi dátumokat, az őszi időszakot, hogy akkor indulhat meg valami nagy átalakulás. Ezt hogy látja? Mi történhet ősszel?

Szerintem ez nem egy kétnapos folyamat. Jó, messze van a következő választás, tehát mint ahogy egy új kormány sem két nap alatt tudja beváltani az ígéreteit, egy újratervezés, egy választási vereség utáni újratervezés sem két nap dolga. Sok-sok beszélgetésre van szükség, és ebben a párbeszédben egyébként ez a Tusványosi rendezvény, csak úgy mint mindig, óriási szerepet kap. Itt voltunk az ellenzéki időkben 2010 előtt. Itt voltunk a kormányzati 16 évben, és itt vagyunk most is.

Dömötör Csabának köszönöm szépen, a szó a stúdióé.

Áronnak köszönjük mi is. És 2002-ben, amikor szintén ellenzékben beszélt Orbán Viktor Tusványoson, akkor a polgári világ kiépítését hirdette meg, és utána talán hét-nyolc évvel később ugye ez egy győzelmet jelentett. Viszont ha belegondoltok, az elmúlt években volt arra vonatkozó törekvés a Fidesznél, illetve nála személyesen is, hogy ezt a polgári világot megújítsa a kor kihívásainak megfelelően. Lásd, tavaly bejelentette a digitális polgári körök létrejöttét, és hát a választás eredményét tekintve azért mondhatjuk azt, hogy nem volt sikeres, vagy kevésbé sikeres. A kérdés az, hogy az alulról történő építkezést ti hogy látjátok? Vissza kell menni teljesen személyesen, és mindenkinek helyben kell az emberekkel beszélni, vagy ezt a kettőt, a digitális teret, illetve a személyes kapcsolódásokat valamilyen formában egy újszerű módon vegyíteni tudja-e a jobb oldal?

Szerintem elsősorban arra van, meg volt az elmúlt hetekben, hónapokban szükség, hogy tisztázzuk a helyzetet, mert hogy mi a helyzet, most azt látjuk, hogy akik kormányon vannak, úgy gondolkodnak, és ezt el is mondják, hogy rendszerváltást akarnak. És a rendszerváltás miből áll? Levenni mindenkit, aki az előző rendszer, az előző 16 évnek a...

Előző kettő. Előző... Igen. Igen. Tehát hogy a... Igen.

14 évig a miniszterelnök úr is a rendszer része volt úgymond.

Igen, igen, igen. Ezt én is akartam mondani. Tehát, hogy egy cezúrát húznak, és aki előtte hatalmon volt, mindenféle értelemben el kell eltávolítani, hogy vissza tudjon. Nagyon jól ment Vitézy Dávid esetében ez az lehetetlen.

Igen, igen, igen. Vannak, vannak, tehát hogy a kivétel erősíti a szabályt, de hát látjuk a köztársasági elnököt, látjuk az alkotmánybíróságot, látjuk a képviselők kiszorítását, látjuk Orbán Viktor elleni támadást, kiszorítást, nem indulhat, satöbbi, satöbbi. De miről szól ez? Szerintem ez a nagy kérdés. És valóban a rendszerváltást ők úgy gondolják, hogy az elmúlt 16 év az egy bűnös rendszer volt, és ezért ezt le kell zárni, és aki ahhoz kötődött, azt ki kell szorítani a közéletből. Ez rendben van, hogy ők így gondolják, de nem volt bűnös rendszer az elmúlt 16 év. Tehát, hogy itt van a nagy probléma. Spanyolországot vegyük, hogy a frankó diktatúra után volt egy rendszerváltás. És azt mondták az akkori rendszerváltók Spanyolországban, hogy akkor az bűnös volt, és valamiféle mintát itt látunk, vagy 89-90, akkor is keményen fel kellett volna lépni egyébként akkor lehetett volna az előző rendszer, mert az egy gyilkos rendszer volt, a kommunista rendszer és a frankó rendszer is egy gyilkos rendszer.

Mondjuk a Fidesz is megkapja szinte minden alkalommal a parlamentben, hogy gyilkos, de az elmúlt 16 év nem volt az. És az emberek sem úgy érezték, szerintem a Tisza szavazói sem úgy érezték, hogy ez egy gyilkos rendszer lett volna, és ezért ki kell mindenkit szorítani. És én úgy gondolom, hogy a Tisza-szavazókban is sokakban, mert tényleg egy olyan széles bázison megy a Tisza-párt, sokakban felmerülhet, hogy valóban erről volt itt szó, tehát hogy egy rendszerváltás vagy csak egy kormányváltás történt. A bal oldal úgy gondolja, hogy egy rendszerváltás, ezért tisztázni kell az elmúlt 16 évet, és ezért mindenkit ki kell szorítani. De nem biztos, hogy a szavazóik is így gondolják, a jobboldaliak meg főleg nem így gondolják.

Nekem az is kérdés az elmúlt 16 év után, hogy akkor miért választották meg 12 évig folyamatosan kétharmaddal a Fideszt? És akkor itt ez az utolsó négy év, amikor nem választották meg őket, és elveszítette a Fidesz-KDNP a választást. Tehát ezt az utolsó 16 évet, vagy ezt a 16 évet, én ezzel ezért nem tudok mit kezdeni egyelőre.

Ez fontos, hogy a jobboldali és a jobbközép nyilvánosság ezt mindig tisztába tegye ezt a kérdést, hogy vissza lehet, vissza kell utasítani a rendszerváltás narratívát, a bűnös korszak narratívát, és amit ti mondtatok, az az... így van. Ez abszolút, ezzel egyetértek a diagnózisoddal. Ez a kormányzati narratíva, mert ugye kormányzás az nincsen. Mondjuk tegyük föl, hogy még rápihennek, vagy nem tudom. Volt már áfacsökkentés a gyógyszerek esetében?

Így van. A vényköteles gyógyszerek esetében. Olvastam elemzéseket, ez egyetlen egy átlagos magyar állampolgár számára, aki akár éves 1000 forintos megtakarítást is hozhat magával. Tehát kétségtelen, ez már a kormányzásnak a veleje, de viccet félretéve, ha csak azt nézzük, hogy hogyan oldották meg a tanévkezdési támogatást, aminek a második részlete majd novemberben, a tanév azt hiszem nem akkor kezdődik, érkezik meg valamiféle utalvány formájában, tehát előbb-utóbb majd ezek be fognak úszni a kormányzattal kapcsolatos, az érdemi kormányzással kapcsolatos elvárások a társadalomból, mert meggyőződésem, hogy az elmúlt négy évet szavazták le sokan, és nem az elmúlt 16 évet. És ennek az oka az én megítélésem szerint elsősorban az volt, hogy gazdaságilag nem érezte úgy Magyarország és magyar társadalom többsége, hogy egyről a kettőre tudna jutni, szemben az azt megelőző 12 évvel, amikor mindig négy évről négy évre azt érezte, hogy előre. Ennek az okai nyilván a kormányzásban is keresendők, a nemzetközi körülményekben is keresendők, de ez tényleg, válság az mindig megtalálja a világot, a német gazdaság elhasalt, és egyébként ezzel az új kormánynak is szembe kell néznie, ugyanis a leginkább kitettek, a német gazdaságnak vagyunk történelmileg is, meg a rendszerváltás óta is úgy alakult, hogy ezzel az adottsággal nem tudunk hirtelen mit kezdeni. Márpedig a német gazdaság az padlón van. Hát most a legfrissebb adatok szerint még Berlinben is az AfD, a protestpárt vezet. Ilyen nem volt még szinte soha. Úgyhogy ott nagyon komoly válságtünetek vannak, és ezeknek a hatása az előző kormányt is sújtotta, de az újat is fogja. Tehát miközben van ez a narratívaépítés és napi szinten megy a Fidesz, úgy az Orbán Viktor, bilincs, bilincs, rács, rács, ez színháznak jó. Egyébként jogállami szempontból eléggé veszélyes. Nyilván az unióban ezt nem így látják, mert most tapsolnak Orbán Viktor búcsújának, de majd előbb-utóbb lehet, hogy ott is fel fognak néhányan ébredni ezeknek a jeleknek, mert ezeknek hosszútávú hatásai lehetnek a magyar jogállamiság tekintetében. Tehát van ez a színház-narratíva, ez a még mindig ellenzékből politizálunk, de már kormányon vagyunk hozzáállás, és mellette úsznak majd be a problémák. És azt gondolom, hogy a jobb oldal számára, ha már itt végülis arról beszélünk alapvetően, hogy mi lesz, mi mit tehet most a jobb oldal, ez úgymond egy lehetőség lesz, hogy majd kormányzati teljesítményeket úgy is össze lehet hasonlítani, hogy az új kormány is kormányoz, és akkor az szerintem egy új helyzet lesz, akkor lehet igazán ellenzéki politikát folytatni. Most még az abszolút filmszínház kötőjel mézesmadzagok vannak.

Figyelj, a alapvetően az kérdés, hogy említettétek az amerikai-iráni konfliktust, tehát a Hormuzi helyzet az nem fog enyhülni, hanem még rosszabb lesz. És ahogy már korábban mondtátok, tehát mondjuk egy válság, mint az energiaválság, érintette Magyarországot is a covid után. Egy ilyen jellegű válság ugyanúgy az egész világot érinti, mindenhol megy fel az üzemanyag. Ö, Magyarországon ezt nem lehet kívül tartani. Az arra adott válasz például én arra nagyon kíváncsi leszek, mert megszavazták a jogosítványt Kapitány Istvánnak, hogy ő majd személyesen eldöntheti, hogy akkor mi legyen, hogy legyen, védett ár, nem, vagy bármi. Na de kérdés, hogy ezt akarják-e, hiszen ugye már az Uniónak eddig se tetszett a magyar ársapka. Be akarják ezt hozni, vagy azt mondják, hogy hát jön a pénz, az uniós támogatás, és akkor nem hozunk ilyen jellegű rendelkezéseket. De ez csak egy dolog. Ott van számtalan olyan nehézség, probléma, amire már láttuk, hogy az Orbán Viktor vezette kormány milyen válaszokat adott. Én arra is kíváncsi leszek, hogyha olyan hasonló probléma lesz, majd mit fog lépni a mostani Tisza-kormány.

Igen, ezek úgy tűnnek, hogy szakpolitikai kérdések, de valójában társadalompolitikai kérdések is. Gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdések. És akkor már ott vagyunk a nagy politikánál, mert a védett ár, a benzin védett ára az egy társadalompolitikai kérdés is lesz. Az inflációt is befolyásolja, tehát pénzügyi, gazdasági befolyásoló eszköz is. És hogyha elengedik a benzinárakat, akkor hát emlékszünk, emlékszünk rá, nem akarok ilyen történelemórákba belemenni, de hát volt itt taxis blokád, és az pont a benzinár miatt volt. Nagyon régen volt, de a magyar társadalom már akkor is reagált erre a dologra, és mindig a benzinár az egy ilyen sarokpont. És mi a lélektani határ egy benzinárban? Ez is egy nagy kérdés, mert hogyha 700-800 forint lesz 1 liter benzin, és most a 95-ösről beszélek, a gázolaj még drágább, és az a szállítóeszköz, tehát a kamionok, a szállítóautók azzal mennek, és az még drágább lesz, az mindig mostanában már drágább, régen még olcsóbb volt. Na mindegy. Tehát, hogy az drágább lesz, az lehet, hogy egy olyan lélektani pillanatot fog okozni, hogy be kell avatkozni a benzinárba, de hát hogy mennyi a tartalék, ugye erről is egy vita van.

Hát erről most van egy vita. Hogy mit mutatnak a valóság.

De hogyha az emberek megrohamozzák a benzinkutakat, az már azért, hogy mondjam? Tehát az már egy lélektani határ. És hogyha azt vesszük, hogy Kapitány István miről beszélt a kampány során, hogy nincsen szükség védett árakra, és most nem csak a benzinről beszélünk, hanem az élelmiszerárak, élelmiszertermékekre is, meg a rezsicsökkentésre...

Igen.

Az ő... megfogni... hogy mi az ő... liberális baloldali... tehát hogy ez is egy sikerességi faktor volt a kampányban, hogy nem tudtad rámondani, hogy na ez most ilyen baloldali meg, hanem ők nem mondtak semmit, és ezzel a szavazókban a percepció az, hogy majd mindenkinek jót teszünk. Aztán hogyha jön a valóság, lépni kell, és az meg fogja mutatni, hogy milyen az ideológiája is a kormánynak. Hogyha nem lép, akkor azt mondja, hogy hát mindenki autós, hát az az ő felelőssége. Ha nem akar sokat fizetni, akkor menjen tömegközlekedéssel, de a tömegközlekedés is drágulni fog.

Hát az viszont, hogy ezek összefüggnek egymással. Dönteni kell, határozottnak kell lennie a kormánynak, és hogyha nem határozott a kormány, akkor a filmszínház mehet. Na jó, csak pont ezt akartam mondani, hogy egy-egy ilyen döntésről vagy nem döntésről, mivel jól kommunikál Magyar Péter, ezért el tudja vinni a fókuszt a különféle kirakat intézkedésekkel. Lásd, mindegyik politikust el kell számoltatni, meg börtönbe kell csukni, meg nem tudom micsoda. Tehát a köztársasági elnököt le kell váltani. Ugye most az alelnökkel van egyfajta csörte. Ö, tehát azért mondom, hogy el tudja vinni a kommunikációs fókuszt, hogy az emberek arról beszéljenek, ne pedig arról, hogy mennyi lett a benzin egy ideig. Például a köztársasági elnökválasztás és leléptetés ügye azért rávilágít arra, hogy milyen veszélyfaktorok leselkednek Magyar Péter kommunikációjában a tekintetben, amit tényleg hat negatívan az ő szempontjából a saját szavazói bázisára, mert például ahogy ezt a Polgár Judit jelölést intézte a VB döntő estéjén, nem tudom, hogy milyen hangulatban volt, de a telefonja az a keze ügyében volt és kommentelt, posztolt, és azonnal meg beígérte, hogy akkor már másnap leül a sok-sok neves civil személyiség által jelölt sakknagymesterrel, és megkérdezi, hogy akkor vállalná-e az államfőséget. Ez épphogy 24 óra telt el, hogy azt mondta volna, hogy széleskörű társadalmi egyeztetés, sok nevet begyűjtenek, frakciókkal is egyeztetni fognak, és egy valóban minden korábbinál demokratikus folyamat révén fogják kiválasztani az államfőt. Szóval az ilyen melléfogás, erre is azt mondta, hogy csak a kommunikáció volt rossz. Tehát megpróbál belőle úgy kifarolni, hogy itt ez csak rosszul lett kommunikálva, ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy bocsánat, egy kicsit magamnak ellentmondva én akartam már jelölni Polgár Judit. A kommunikációról szól az egy másik példa, amikor bekapcsolva maradt a mikrofonja, és azt mondta, hogy Andi majd küldi két mondat mindenkinek. Itt van a sajtó, tette helyre a 141 szabad képviselőt, akinek ugye egyenként is számít a véleménye. Mondta róluk korábban, ezek zárójelbe teszik az ilyen húzásai ezt a korábbi mondását, de hát van ilyen, példát hozhatunk többet is az elmúlt időszakban. Valóban szerintem a Magyar Péter-féle kommunikációra a legnagyobb veszélyt ő maga jelenti, mert való, azt is el kell ismerni, hogy az ellenzéki pozícióban sikeresnek bizonyult ez a megállás nélkül beszélés, mozgás, fenyegetés, abszolút filmszínház ellenzéki időszaka, de azért a miniszterelnök kommunikálhat bármilyen jól, ezek szerint még ott is el tudja rontani olykor a lépést, el tudja véteni, de tényleg az lesz, hogy azért a választók, ahogy az elmúlt négy évben is, és mindig alapvetően az életminőségük, a gazdasági lehetőségeik, a szabadságfokuk, bár ezt szerintem itt az elmúlt évtizedekben zárójelbe tehetjük, szerintem rég látott szabadságban él a magyar társadalom már évtizedek óta, független attól, hogy éppen Orbán Viktornak hívják-e a magyar miniszterelnököt vagy sem, akkor is nagy szabadságban élt, most is nagy szabadságban él. Tehát ezt a részét zárójelbe is tehetjük. Ez egy adottság. Itt tényleg a gazdasági és pénzügyi lehetőségek lesznek azok, amik hosszú távon majd meghatározók lesznek a következő választás előtt, de még az előző után vagyunk néhány hónappal.

Ez viszont már ősz, hiszen az új költségvetést vagy a módosítását ősszel megismerjük. Tehát akkor már azért nagyjából látni fogjuk, hogy milyen irányba szeretnének menni. Igen.

Arra, arra k... lesz egy költségvetés például jövő évi, meg az ideinek a korrekciója, azt még nagyon nem látjuk, és abból meglátjuk.

Igen. Hát és mik az elvárások, vagy mi az az irány, ami szerint akar haladni egy kormányzat, mert ez még eddig nem derült ki. Tehát lehet ígérgetni fűt-fát, mindent. És amikor a valóság szembe jön, amikor már kormányon vagy, akkor látod, hogy a költségvetés elbírja-e például a gyógyszeráfa-csökkentést, mármint a teljes gyógyszerpiacról beszélek. Tehát fordítva kellett volna, nem vényköteles gyógyszereknek kellett volna az áfáját csökkenteni, nem? Talán az drága dolog, a költségvetés magasabb is az áfája...

De ő erről beszélt ugye a kampány idején.

Ne legyél demagóg, ne hozd a családi pótlék megduplázását azonban.

Igen. Még azt is várjuk. Igen. Meg a anyasági segély is volt, ápolási díjak, meg azonnal dupla élelmiszerek. Igen. Élelmiszerek áfája.

Igen. Tehát ellenzékből bármit lehet mondani, és ő pedig nagyon határozottan mondta, és szerintem nagyon sokan hittek is nekik. Volt Fidesz-szavazó szavazókról is beszélek. Tehát a remény, a reményárulás az nagyon jól ment. Kormányon már azért sokkal nehezebb a dolog. Ö, és az, hogy ilyen tábor, ilyen széles spektrumú a szavazóbázis, ez a konfliktusokkal, ahogy megyünk előre az időben a következő választásig, ez a konfliktusokkal, hogy is mondjam, nem max szavazói bázis, mert ott is van egy max szavazói, volt ellenzéki szavazók, mármint az MSZP-SzDSz-hez kötődő szavazókon kívül. Azt a bázist azért nehéz lesz egyben tartani. Szóval van egy mag, van egy másfél milliós mag, biztos vagyok benne, de hogy azon kívül az a szavazóréteg, az a másfél milliós szavazóréteg, ami ott van, az ott marad-e ilyen határozatlan intézkedések mellett, mint ami a gyógyszeráfa, vagy az iskolakezdési segély, vagy nem tudom mi, az azért nem túl jó.

De itt jön be az, amiről Bóka János is beszélt, meg többen is beszéltek, és végülis mi is pedzegettük, hogy éppen ezért értelmez ő politikailag racionális lépésként, hogy minden erejével most a Fidesz víz alá nyomásán van a miniszterelnök. Tehát messze nem kéne ennyit foglalkozni egy ciklus elején azzal, hogy négy év múlva majd kire lehet szavazni. Eltiltja a vele szemben ülő, amúgy is kicsi Fidesz-frakció, még annál is kisebb Fidesz-frakció tagjainak 60%-át, hogy induljanak a választáson. Eltiltja úgymond az ős ellenségét, Orbán Viktort, két éve az ős ellensége, azelőtt felnézett rá és világítótoronynak tartotta. És ott volt a naprendszer közepén.

Így, így van. Úgyhogy nyilván a szavazótáborának egy jó részének nyilván régóta Orbán Viktor már csípi a szemét. Minden négy évente ellene szavaztak, de most sikerrel is jártak. De hogy az idolját, az ex idolját leveszi a pályáról, mert nem engedi, hogy újra rá lehessen szavazni, az egyrészt nem magabiztosságot sugározza a következő négy év sikeressége tekintetében. Miért lenne szükség az ellenfeleket így eltávolítani, hogyha egyébként abban bízna, hogy négy év sikere után automatikusan ő lesz a népszerű politikus az emberek szemében. Tehát ezt a lehetőséget kihúzza. És egyébként az összes ilyen elszámoltatással, egyebekkel való fenyegetés is, a folyamatos torpedózás a parlamentben azt célozza, hogy mire eljutunk oda, amiről beszéltünk, hogy a kormányzás negatív következményei hatására a társadalom egy jó része elfordul majd tőle, ne legyen kihez fordulni, mert a Fidesz nem lesz hiteles, mert addig rombolja a nimbuszát.

És itt a kérdés, hogy amikor azt mondják, hogy a Fidesznek meg kell újulnia, akkor ez a gyakorlatban mit jelent? Hiszen a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy aki korábban szavazójuk volt és most Magyar Péterre szavazott, őket valahogy vissza kell csábítani. Ennek lehet-e módja, hogy az eddigi olyan karaktereket leválasztja magáról a párt és egyfajta megtisztulás. Itt személyekre, karakterekre gondolok inkább. Konkrétumot most azért nem is mondanék, mert még talán megy a válaszkeresés, meg ahogy látjuk a médiában az egymásra mutogatást. És akkor még ott van az a kérdés, ami választás óta folyamatos. Fidesz vagy egy új párt? A jobb oldalt hogyan lehet egységesíteni? Hogyan lehet a szavazókat visszahozni? Orbán Viktorral vagy Orbán Viktor nélkül?

Ez a legnagyobb kérdés az utóbbi szerintem. Tehát miközben Orbán Viktor az elmúlt évtizedekben egy olyan nemzeti tábort épített, és az ő tekintélye, az ő teljesítménye, az ő politikai, ha nem kimondom, géniusza az, ami egy olyan tekintélyt adott neki, hogy ez a közösség alapvetően köré szerveződött mind lojalitásban, mind tiszteletben, mind politikai érdekből. Ki tudja, lehet egyenként szétszálazni a közélet különböző szereplőit, meg a szavazópolgárokat is, hogy ki milyen motivációval. De alapvetően Orbán Viktor-központú párt volt, érthető módon, a Fidesz. Most kinyílik az a kérdés, és erről talán most fog is beszélni a miniszterelnök, sőt már a kongresszuson beszélt róla, hogy ő egy évet ad magának, hogy az biztos, hogy most neki nem szabad elhagyni a fedélzetet. Ez politikailag és minden szempontból is irracionális lépés lenne, tekintve mennyire heterogén egyébként a Fidesz közössége. Viszont hosszú távon, ha azt nézzük, hogy az elmúlt két évben ismertük meg az új ellenzéket, ami teljesen új volt és nagyon furcsán viselkedett ahhoz képest, amit megszoktunk, és ez leváltotta a 16 éve regnáló kormányt. Én azt gondolom, hogy ennyire messze a következő választástól egyszerűen maximum találgatni tudunk arra vonatkozóan, hogy hogy fog felállni, milyen formában a Fidesz. És én még szerintem ezekre a nagy kérdésekre vagy az, ami utána jön, vagy az, ami mellé érkezik, vagy azokkal a formációkkal, akikkel közösen tud esetleg valamit szervezni. Tehát ezekre most csak ilyen irányokat, tippeket tudunk adni. És szerintem a miniszterelnök sem fog végleges válaszokat adni, az előző miniszterelnök. Én nekem azért még ez becsípődött, így hívom, de hogy nem fog végleges válaszokat adni, mert nem is lehet ebben a pozícióban. Viszont nagyon nagy szükség van arra, hogy orientációt legalább adjon és egy biztonságérzetet annak a közösségnek, amelyik azért részben meg van ütve és magára van hagyva egy kicsit, legalábbis úgy érezheti magát ezekben az elmúlt néhány hónapban.

Meg lehet-e érteni három hónap alatt azokat a folyamatokat, amelyek hosszú évek alatt mentek végbe? Hiszen nem egyik pillanatról a másikra lett ennyi ember Fidesz-ellenes, vagy Orbán-ellenes, vagy nagyon kritikus, nem pedig az, hogy jó, jó lesz majd valami, vagy egyáltalán az apolitikusból átmenjen egy aktív szavazóba. Ez évek, és lehetünk annyira türelmetlenek, hogy két hónap után mi konkrét válaszokat várjunk és konkrét megoldási javaslatokat, mert megoldási javaslat az csak akkor lehet, hogyha már tudom, hogy mi történt, hogyha átlátom az egészet.

Hát a választó lehet türelmetlen, és türelmetlen, és én azt látom a jobboldali szavazókon, hogy türelmetlenek, a politikusnak kell a felelősséget vállalni, és szerintem Orbán Viktor egyébként vállalta is a felelősséget. És a politikusnak azért is felelősséget kell vállalni, hogy mi lesz. És ennek az átgondolása azért tényleg nem három hónap. Tehát, hogy azok az eszmecserék, azok a viták, azok biztosan mennek körön belül is. Tusnádfürdőn is hallottunk meg. Voltak azért elég radikális megjegyzések. Ugye most a Német Zsoltot idézted...

Meg voltak mások is.

Igen, voltak mások is, de szerintem az, hogy a helyzet mi, és még azt sem tudjuk, hogy a következő választásig mi lesz a helyzet, mert hogyha valóban a választási törvényt módosítják és átírják, akkor megint egy másik helyzet van. Nem tudjuk, hogy milyen választási rendszerben, egyéni választókerületekben, vagy inkább a listás, pártlistás szavazásban gondolkodnak, mert arányosítani akarják a kettőt. Tehát ez nem fog így maradni, legalábbis erről beszélnek. De ezt tudni kell egy pártnak vagy egy mozgalomnak, hogy milyen feltételek mellett lehet elindulni a választáson. És azok most a mostani állás szerint nem indulhatnak egyéni választókerületekben, akik aktívan részt vettek az elmúlt, nem tudom én hány év politikájában.

Igen, 12. Tehát, hogy azok a képviselők nem indulhatnak. Ez most már így véglegesnek tűnik, hogyha be akarjuk tartani természetesen a törvényeket, de hogyha illegitim a köztársasági elnök, a következő köztársasági elnök, és jön egy választási törvény, amit neki alá kell majd írni, akkor mi van? Tehát akkor hogy alakul, hogy állunk neki a következő választásnak? Azért mondom, hogy itt lehet gondolkodni személycserékben is. Az emberek döntő többségét a Tisza-táboron belül nem zavarta az, hogy korlátozzák az ő választójogukat, mert nem szavazhatnak azokra a képviselőkre, akikre mondjuk eddig 16 évig szavaztak.

Akkor és ez nem zavarja őket, akkor ez szerint mennyire zavarja őket, hogy a jobb oldalon belül illegitimnek tartják a következő köztársasági elnököt, mert úgy tűnik, hogy mást az uniót és mást nem zavarja.

Hát az uniót nem zavarja még, de az unióban lehetnek változások. Most én csak Németországra, amit már mondtál, Németországra utalok, vagy Franciaországra, ahol jövőre lesz elnökválasztás. Nem tudjuk, hogy a következő magyar választások idején milyen lesz a nemzetközi európai helyzet, mert még nem voltak meg azok a választások, vagy Lengyelországban is lesz választás. Bár ott a jobb oldalnak az a pályája, hogy hátul áll a Kaczyński és elől van, előre tolja a volt miniszterelnököt, a Morawieckit. Ez most ott szétment...

Megbicsaklott. Így van.

Igen, szétment. Tehát, hogy az a modell sem biztos, hogy annyira működőképes, nem tudjuk, de Lengyelországban is lesz választás, meg egy sor uniós választásban, és ez befolyásolni fogja az Európai Parlament összetételét.

No, but the political mood definitely — if in Germany, the strongest EU country, there's a government that isn't friendly with that bureaucratic system and with that liberal world that Magyar Péter's people maintain friendly relations with — then we don't know what they'll say about an amendment to the election law, or about the opposition considering the president illegitimate, and the entire system's operation with this. So there are big questions. However, if they consider it illegitimate, then that means they have to withdraw from parliamentary work not just in a token way, but substantively as well, which would truly be an unprecedented situation again. I wouldn't recommend this, if anyone happens to listen to my opinion, because — much thinking — because I think that from this position that Fidesz still holds, based on polls in terms of support and how great its social mandate still is, who knows for weeks or months still, it's not a good position for the new government if it fully commits to this question, whether to assist with it, or simply be there and say that we told you, we said it in advance.

But Marian, this can't just be said in parliament. So Magyar Péter wasn't a member of parliament in the past — in fact, not even a single Tisza member was in parliament. I'm asking, then outside parliament, do they have to go door to door again, be on the ground, in the settlements? This is also an alternative, that...

Surely parliament isn't the primary arena for politics in Hungary now either. Maybe — yes, maybe it wasn't necessarily the number one arena in recent years either. Considering that the opposition in the past two years had support that, between zero and five percent total for all six factions, so obviously that was a somewhat different situation. But now the situation is that I think Fidesz's path and the right's path is fundamentally a movement-based form of existence, in which you can bring together people who might not agree with Fidesz, or didn't vote for Fidesz, but their eyes are opening and they see that direction isn't good, and therefore they can gladly join the movement, whatever it's called, whatever framework it has, because they don't need to join or be Fidesz voters to be part of this community. Maybe this doesn't even need to be announced by Fidesz, not by Orbán Viktor, because then it's too closely tied to his person, which might be attractive to a not insignificant segment of Hungarian society, but alienates those who would otherwise join this politics. But there are still so many open questions, truly, as we talk about it, we always end up at the point that not enough time has passed since the election to analyze the causes, to give a truly precise picture of what happened in the campaign, what happened in governance, what international processes and exactly how actors intervened in this period, and what we're seeing now, because we haven't seen anything like this before. So truly, at the end of the sentence I always put a question mark. I'm still there.

Orbán Viktor spoke about national resistance this week, and he said that this isn't about parties, but about a way of thinking, and about people who resist what's happening now — with the constitution, with our system, with the style they see in parliament. And I think this is a good direction from this perspective. Yes, you don't need to vote for Fidesz to disagree with how they're removing, say, the president of the republic, who is liberal and fought, for example, during the system change for free elections and for every Hungarian citizen to be a voter and eligible for election — how can they agree with excluding people from the right to run, from that right? How can they agree with removing a legitimately elected president of the republic? So these aren't, I think, about whether someone is right-wing or left-wing, but about democracy too. That's why Orbán Viktor spoke in this tone this week, because there are thinkers here from Siffer to Hakpéter, Lefodor Gábor, who aren't Fidesz members. Amnesty International — but now, to give an even stronger example, they also raised concerns about the constitutional court. Yes. So this shouldn't be done this way — there are directions, and this is truly something where the government does something that seems like an arbitrary step, and it is. And there are arguments against it, and if many people, millions, stand behind these arguments, then that's a movement. But you have to go to the countryside, knock on doors, tell everyone, hold rallies. What did Magyar Péter do? He went through the villages too.

That's right. But anyway, returning to one of your original questions, which we elegantly avoided answering — I think the digital civic circles also, if there was ever a time for them, now is the time, because during the campaign period, campaign mode filled everything, and I think the digital civic circles were also fundamentally about campaign topics. I say this from experience too. But now the time may have come for this movement-based, grassroots world, where simply people talk, create communities, discuss public life matters, their own disappointments, and circles form from that — building on existing infrastructure, this word, when I say it, I'm always proud of myself — they can create civic circles in digital form and in person. So it's not necessarily worth waiting for big politics to set the direction, or give tasks, but now the time has come for the right-wing civil community and those who can agree at certain points with this community's principles or protest points to organize themselves organically. And this is true for the entire right-wing hinterland, I think, that the time for this has come, whether by necessity or because it's an opportunity. This will be a matter of perspective as things develop.

So it seems that right-wing voters also need to be louder than they've been. And better, louder, more forcefully say what they want, because it seems that Magyar Péter didn't achieve this with his own voters — rather, he rode this social demand during the campaign, and now when they say don't appoint Polgár Judit without having spoken with us, he's forced to give in to right-wing voters. They probably need to learn to say more forcefully when they disagree with something, but still sympathize with Fidesz. And what do they agree with?

Orbán Viktor spoke about the late Kádár era, about the real system change, from the 89-90 system change, at that press conference. And now it will be the same situation. This could be the situation, because opposition groups formed then — here the MDF, Fidesz, SZDSZ, just to name the biggest ones — and the MDF didn't agree with the SZDSZ or Fidesz on very many things, but on one thing they did: that Kádár and the entire system had to go, and that's why there was a joint stand. Then these directions naturally diverged after 90, after the elections. But until then they stood together at protests, demonstrations, samizdat — so you can name many methods. Naturally the world is different now, but the nature of politics hasn't changed. Against arbitrariness, people will stand up who don't agree on every policy or tax policy issue, but on one thing, and very strongly: that what's now is bad for the country economically and politically. And we're heading in a bad direction, because what we see, this politics of arbitrariness — why couldn't there be a government in eight or twelve years that says, children, what you did then was nothing, because that also... This could be paved by what's happening now from an impunity perspective. And then I can also remove everyone. Anyway, this reminds me of the system-change-era world of comparisons. This is the nature of politics, I think, and not just one example of change — what was it customary to say about the current prime minister regarding Fidesz and the last congress, that it's like one of the last MSZP congresses? That's an incredibly false comparison, because we've already discussed at length how much we disagree with equating the Kádár system or any oppressive system with the past 16 years — that's complete nonsense. But if we take this comparison as a starting point anyway, what happened in '94? Well, then a two-thirds Fidesz government follows in four years, if we take this comparison as a basis. We accept it — well, don't accept it — but just for a moment as a thought experiment, Magyar Péter's narrative about Fidesz's assessment, then indeed in four years a Fidesz two-thirds follows, since in '94 the MSZP-SZDSZ tandem returned to power well above two-thirds. Yes, but Magyar Péter also needs to make political and other mistakes that even his own people say: thank you, this is too much.

Well yes, this is actually in the cards, seeing the Polgár Judit episode in recent days. This is a symbolic thing in this sense — it doesn't affect people's daily lives, but there are things that do. And why did 2006 happen? It happened because the king was naked. It could be seen. Gyurcsány Ferenc said what they lied about and why they wanted to stay in power then. And when did he announce it after that election? How long after did Gyurcsány Ferenc announce the austerity package? Well, a few months. Well, around August, I remember. And what month comes now? Yes. Well, I don't want to count my chickens before they hatch. Of course, as a Hungarian citizen, I don't root for austerity measures. As a Hungarian citizen, I'm forced to root for the new government's success, but it's there. But I said the budget amendment and then next year's budget — we'll see. We'll see.

There was no closing speech, or we don't know that Magyar Péter held an austerity speech within the faction, or I don't believe that this...

It would be the icing on the cake if it turned out that not only does he have a recorder, but a good speech from one of the faction meetings would leak out, which says that austerity measures are coming in the autumn. Yes. In August, Kármár András announced the first package, in October the second, the one concerning next year. Also him, although he might fail by then. And then a speech leaks, and we're where...

Yes. I think history repeats itself. But it's worth thinking about these things, but I think it's actually unnecessary. Yes. I think that if things add up — so any small symbolic thing, this seems like something, that the president of the republic wasn't consulted, this is a small thing that will be part of the bigger picture. The bigger picture will include the school start support, will include what wasn't fulfilled even though it was promised. And these add up with the style represented in parliament. Because I don't think the Tisza voters — I'm not talking about core voters, but those who voted for Tisza because they thought there would be change — and I see the comments: why is this change? It hits the opposition harder than in the past 16 years, if Fidesz had hit MSZP or any of them, right? This didn't happen — it didn't occur to Fidesz to exile Gyurcsány from politics. Siffer András spoke about this precisely, that in the recent period Fidesz was accused of making its political opponents impossible, excluding them from competition, and so on. But nothing like what the Tisza has done in two or three months happened in the past 20 years — with the president of the republic, with Orbán Viktor, with the representatives, and we could go on — even voters' rights, even during the system change, former MSZP members weren't banned from running. So they've even gotten themselves into trouble in government. But returning to Siffer András, he formulated it, I think, that Fidesz didn't cross those red lines that the Tisza is now crossing. And as for banning Orbán Viktor from future prime ministership, I always wonder when these now impressive-sounding, ear-pleasing Tisza political slogans will turn against them, given what happened. Magyar Péter essentially admitted that in a fair contest at the next election, he couldn't defeat Orbán Viktor again, because maybe he knows something, maybe he already knows those austerity measures we've been hinting at, but there definitely won't be such a big honeymoon parade for four years, that's certain. And what did he do? He took his opponent's piece off the board. If I were playing chess, I'd take the opposing team's queen immediately, and then we'd continue playing like this. So this actually projects a lack of confidence too, I think, politically. It now seems as if some all-powerful person did what the O1G voters have long been waiting for, but in reality he deprived his opponent of political competition, and in doing so admitted that maybe he couldn't defeat him next time. This is also, I think, an interesting approach — for example, Hegedű Zsolt's dance, surely when waiting lists grow, or when they restrict private healthcare again from an insurance perspective, as we saw before 2010 with public healthcare, and similar steps, inconveniences, so-called reforms — will that dance still please everyone looking back from a year from now, as much as it pleased the international press on that certain night? And with the current steps, the Tisza party's, Magyar Péter's political benefit keeps growing from removing the president, winning political battles against Fidesz, that representatives can no longer be individual candidates in the future because parliament will elect them anyway. But this is usually demagogically noted: will this make Hungarian families better off? The mood of Orbán-hating people will improve, but when they go to the store and prices change in a negative direction, or at the gas station, or when they pay the utility bills and those also change negatively, they won't necessarily be occupied with being very happy that Gulyás Gergely or Lázár János can't run in four years, but rather with how much is in their wallet.

Yes. I think history repeats itself. But it's worth thinking about these things, but... I think it's actually unnecessary. Yes.

I think that if things add up — so any small symbolic thing, this seems like something, that the president of the republic wasn't consulted, this is a small thing that will be part of the bigger picture. The bigger picture will include the school start support, will include what wasn't fulfilled even though it was promised. And these add up with the style represented in parliament. Because I don't think the Tisza voters — I'm not talking about core voters, but those who voted for Tisza because they thought there would be change — and I see the comments: why is this change? It hits the opposition harder than in the past 16 years, if Fidesz had hit MSZP or any of them, right? This didn't happen — it didn't occur to Fidesz to exile Gyurcsány from politics. Siffer András spoke about this precisely, that in the recent period Fidesz was accused of making its political opponents impossible, excluding them from competition, and so on. But nothing like what the Tisza has done in two or three months happened in the past 20 years — with the president of the republic, with Orbán Viktor, with the representatives, and we could go on — even voters' rights, even during the system change, former MSZP members weren't banned from running. So they've even gotten themselves into trouble in government. But returning to Siffer András, he formulated it, I think, that Fidesz didn't cross those red lines that the Tisza is now crossing. And as for banning Orbán Viktor from future prime ministership, I always wonder when these now impressive-sounding, ear-pleasing Tisza political slogans will turn against them, given what happened. Magyar Péter essentially admitted that in a fair contest at the next election, he couldn't defeat Orbán Viktor again, because maybe he knows something, maybe he already knows those austerity measures we've been hinting at, but there definitely won't be such a big honeymoon parade for four years, that's certain. And what did he do? He took his opponent's piece off the board. If I were playing chess, I'd take the opposing team's queen immediately, and then we'd continue playing like this. So this actually projects a lack of confidence too, I think, politically. It now seems as if some all-powerful person did what the O1G voters have long been waiting for, but in reality he deprived his opponent of political competition, and in doing so admitted that maybe he couldn't defeat him next time. This is also, I think, an interesting approach — for example, Hegedű Zsolt's dance, surely when waiting lists grow, or when they restrict private healthcare again from an insurance perspective, as we saw before 2010 with public healthcare, and similar steps, inconveniences, so-called reforms — will that dance still please everyone looking back from a year from now, as much as it pleased the international press on that certain night? And with the current steps, the Tisza party's, Magyar Péter's political benefit keeps growing from removing the president, winning political battles against Fidesz, that representatives can no longer be individual candidates in the future because parliament will elect them anyway. But this is usually demagogically noted: will this make Hungarian families better off? The mood of Orbán-hating people will improve, but when they go to the store and prices change in a negative direction, or at the gas station, or when they pay the utility bills and those also change negatively, they won't necessarily be occupied with being very happy that Gulyás Gergely or Lázár János can't run in four years, but rather with how much is in their wallet.

And additionally, he banned those opposition representatives, or that party, from running, from the right to vote, which could show an alternative. Árnes can't run in the election, Mészáros Lőrinc can run in the election. And they withdrew the candidacy in their favor, and Kunhmi Ágnes resented this, that she stepped back, and Magyar Péter promised that then with moral superiority they would restart at the next election.

Yes, but how unconfident — I think that half-sentence was, when he said why he didn't see Tusnádfürdő? He wants to debate Orbán Viktor. That said everything, right? So why does he want to debate that politician whom he's banning from public life? And Tisztázula also won the election. So but why does he want to — why does he want to debate him, what would he like to debate about, before or after banning him from being prime minister again? Because he's the person who's only happy when the news is about him and the press is full of him.

Well then I'm waiting for the tips. What will be the topic today that Magyar Péter will use to draw a bit of attention to himself? Well, he's already flexing, I think. Well then I'll cut in here, because we're connecting to Tusványos. Good. Wow, that was fast.

Which edition are we on, Zsolt?

35.

Good morning, Tusványos! I'd like to congratulate everyone who woke up, got up, came and is with us at Tusványos, the 35th edition, at the Orbán-Tőkés concert.

I'd like to greet Butyka Zsolt, the mayor of Tusnádfürdő. I'd especially like to greet the county leaders: Antal Árpád, Tamás Sándor, Bíró Barna, Korodi Attila, and MSZ president Zakariás Zoltán.

I'd like to greet the Hungarian community leaders from beyond the borders, especially Pásztor Bálint, the VMSZ leader from Vojvodina, Brenzovics László, the KMKSZ leader, Jankovics Róbert, the leader of Hungarians in Croatia, Orbán Dušan, the leader of Hungarians in Slovenia, Bihari Szabolcs, the leader of the Western European Hungarian Association. And in his absence, I also greet Hungarian federal president Ubik László.

I greet the representatives of the churches who are here with us. With great respect, I greet Bishop Kolumbán Vilmos. Bishop Kovács István. I don't see him, but Brother Böjte Csaba must be somewhere here. I greet him with great affection too.

I greet the representatives of Hungarian domestic political life: party president Semienné Zsolt, committee chairman Nacsa Lőrinc, faction leader Bóka János.

I especially greet our international guests: Romanian guests, Polish guests, British guests, American, Israeli, Azerbaijani, Venezuelan guests. It's a great joy that they are here with us.

In nearly 40 tents, we hosted 1,000 speakers and performers over the past week. I especially thank the Romanian state organs and authorities for the extremely constructive cooperation. Thank you very much. Ladies and gentlemen, 'with it, complete' — that is this year's camp motto. We assaulted completeness this week too, and I believe we approached it on many occasions.

Thank you to all who played a role in this. But there was something — a faith in Hungary, which perhaps the prime minister will now speak about on April 12th. There is a situation, we can say, just as there is a situation in Romania too. And since last year, we've gained another war — I'm referring to the Iranian war, which is also a very important component of our current situation. But I'd like to seize this occasion to thank you for the unequivocal support that our political community received from you. This obliges us, and we strive to meet this expectation.

Two system-changing personalities will give presentations. Their personages prove that we've been in even more difficult situations before, and even then we were able to be successful. Both are deeply believing Reformed Christians. Therefore perhaps they won't take it amiss if I say that they are not people who retreat. In this situation, perhaps I'm not doing wrong if I translate for you the name Fidesz, which in Latin is Fidesz, in Hungarian: faith. Loyalty, trust — these will continue to guide our political community in the coming period. We welcome everyone who is here at Tusványos, because Tusványos is not an opposition event. Tusványos cannot be, and will never be, in opposition.

We welcome everyone who is capable of civilized dialogue. This is also true for today's event. Whoever has a question, something to add, I ask that you formulate it in writing. And with that, I first give the floor to His Excellency Bishop Tőkés László, to provide us with his analysis of the situation. Bishop,

Grace to you and peace from God. I greet the dear gathered assembly with the apostle's words. And allow me, before my prepared speech, to say a few sentences about two things.

One is wonderful news: that two Székely football teams are competing in the first league of Romanian football. Sepsi Sepsiszentgyörgy and Csíkszereda — this fills us with great pride, that in this field discrimination truly doesn't exist, and we hope there won't be any hate speech either. The other is worse news, but with a positive projection for us. The bad news is that Father Anzelm, the Premontre abbot, was evicted from Oradea, despite all our resistance. But I consider it good news that we stand united behind him and the justice of the Premontre order.

Mr. Prime Minister, Mr. President, distinguished political and ecclesiastical dignitaries, dear brothers and sisters, ladies and gentlemen — according to the data of the Reformed Church District of Transylvania, in 2024 there were 4,978 funerals. In contrast, there were only 2,095 baptisms. The more than twofold negative difference in favor of the dead is 2,883. According to the most recent 2021 census data, in Romania 4,943 people declared themselves Reformed. Since the 1989 system change, according to the statistics of censuses conducted roughly every ten years, our church membership shrinks by approximately 100,000 souls per decade. To our knowledge, a decline of roughly similar magnitude is taking place among the Roman Catholic and other historic Hungarian churches — the Lutherans and the Unitarians. Summing up our devastating data, this is how the total population of one million of the Romanian Hungarian national community, established at the last census, emerges.

The data listed testify that the Romanian Hungarian community belongs among Europe's endangered ethnic groups. In the politically correct, minority-scientific expression, Transylvania is usually described with the label 'multicultural.' This qualification has now become mere euphemism. 106 years after Trianon, looking at it in historical perspective, it can be stated that the diversity of our homeland, Transylvania, is increasingly a thing of the past. The Saxons and Swabians have emigrated in almost their entirety. Along with the Jews who survived the Holocaust, the Conducător also sold them off for hard currency. Now it's our turn, and we Hungarians of today are partly to blame. The deficit of so-called natural growth, artificial assimilation, and emigration disguised as mobility are thinning our dwindling ranks.

It is a pious tradition to pay tribute to the memory of the dead with a minute of silence. It is entirely appropriate that we also pay similar silent tribute to the hundreds of thousands of departed members of our tragically shrinking nation and our minority fellow sufferers. Let the silence also speak for the millions of our Romanian compatriots who turned their backs on their beloved homeland during the three and a half decades of the democratic system change that promised a bright future. Let us pay tribute with the silence of compassion to the missing members of our endangered national community and our Romanian brothers and sisters suffering demographic crisis, whose fate we once again commend to the attention of our country's responsible — and irresponsible — governments. And now follows the one minute of silence.

Following my introductory digression, with gratitude to God, I greet the participants of the 35th Bálványos Summer Free University and Student Camp at this fortress of the Székely autonomous territory, Tusnádfürdő. The Pro Minoritate Foundation and the Hungarian Youth Council deserve thanks for being willing to organize our prestigious, long-standing gathering even amid the current unfavorable political conditions. As co-organizers, the Transylvanian Hungarian National Council, together with the Székely National Council, also considers it timely this occasion to advocate for the territorial self-governance of Székelyland and the personal-principle autonomy of the Transylvanian Hungarians. Along with this, we urge the recognition of Transylvania, Moldavia, and Wallachia as large regions, and of Bukovina, Dobruja, Olténia, and perhaps Maramureș in the same vein, as well as the historical regions of Székelyland and Partium, with particular regard to Romania's future administrative reorganization.

With the unification of Romania and Moldova on the agenda, the question rightly arises: why does the internal self-governance of our Hungarian community count as a taboo topic in our country? On the occasion of the 35th Bálványos-Tusnádfürdő camp, we can proudly declare that the Bálványos process is as old as the democratic system change, of which it is both fruit and leaven. Among the founders, I especially greet Member of Parliament Németh Zsolt, as well as our English Social Democrat friend and supporter David Campana, who surprised us this year with his book about the beginnings of Bálványos-Tusványos, titled — I only saw it in English — The Origins of Tusványos, published by The New Institute.

Not least, we greet with exceptional joy Prime Minister Orbán Viktor here in Tusnádfürdő. Let's move on. Yes. Let's hear the word. So I greet Prime Minister Orbán Viktor with the solidarity of our youthful shared struggles. Today I was convinced that strategic calm has taken hold of him, and in this sense we can regard him. He has remained true to himself and his camp, following the April elections, and by his presence exemplifying the continuity of the Bálványos process. In 2002, we could witness a similar situation to the current one, when the first Orbán government was voted out. However, even then the Bálványos intellectual-political workshop's work did not stop, the dialogue and nation-political building did not cease, but continued and even deepened, in the direction of preparing for the future and its tasks.

I am convinced that our Tusványos camp, serving as a national community backdrop, will continue to be a living source and experimental workshop of renewal. Our campsite's magical Székelyland landscape is a fitting framework and soil for further gathering of strength. Under the current circumstances of the constitutional amendment that disregards the rules of constitutionality, the communist method is reviving — that the past must be erased. However, the good deeds and obvious results of the one-and-a-half-decade and preceding Fidesz governance can hardly and should not be ignored. Without undertaking a detailed and itemized accounting of all these, I content myself with praising the fundamentally renewed nation policy led by the government of the prime minister. Mr. Prime Minister, you definitively broke with the nation-alien communist internationalism, and restored the dignity and self-esteem of the Hungarians.

Shaking off the narrow-mindedness of 'dare to be small,' you taught us that being Hungarian is good. You embarked on the epochal work of national unification beyond borders. Through the National Solidarity Act and the enfranchisement of compatriots stranded beyond the borders, you undertook the reparation of Trianon. Who would dare with uninitiated hands to touch the national creed of the Fundamental Law, whose solid moral validity and force — here and now too — I quote: 'We promise to preserve the spiritual and spiritual unity of our nation, torn apart in the storms of the past century.' The second part of my speech concerns, in an exceptional manner, a notable anniversary: the 130th anniversary of the birth of Transylvanian Bishop Márton Áron. On this occasion, the Roman Catholic Archdiocese of Gyulafehérvár has proclaimed 2026 as the Márton Áron memorial year.

In his encyclical on this, Archbishop Kovács Gergely of Gyulafehérvár sets before us as an example the faith and courageous stand of Transylvania's great bishop, since he — I quote — 'remained faithful to evangelical values even in the most difficult historical times. He consistently stood up for God's people, for human dignity, and for spiritual freedom of conscience.' End of quote. It is fitting that in the succession of Kolozsvár, Gyulafehérvár, Csíkszenttamás, Bukarest, Budapest, and Rome, we also recall the memory and work of our great Transylvanian son here in Tusnádfürdő. Recalling Márton Áron's ecclesiastical governance cannot be my task on this occasion and at this place. However, on the occasion of the memorial year, it is fitting to recall his outstanding nation-political role.

With the end of the World War II, just as after the first, the question of peace treaties and the settlement of national borders again came to the agenda. The Groza government, with intimidation and bribery, won over the Hungarian People's Alliance — successor to the National Association of Hungarian Workers — so that in the name of the Transylvanian Hungarians it would itself renounce our territorial claims and give up the Hungarian aspiration for Northern Transylvania. Yielding to this, the central committee of the MNSZ — the so-called Council of the Hundred — at its November 15, 1945 session in Marosvásárhely, in the presence and with the active participation of Prime Minister Petru Groza and communist party leader Luka László, adopted a resolution in which, among other things, they declared: I quote, 'We are aware that the solution of the Transylvanian nationality question is not a border question, but a question of the strengthening of democracy, the realization of national legal equality, and the dissolution of borders.' Reke György rightly calls this resolution a 'voluntary Trianon,' since through it the alliance itself renounced the legitimate territorial claims of the Transylvanian Hungarians.

This made it possible that at the Paris peace negotiations, Romanian Foreign Minister Georgescu-Tătărăscu, citing — shall I say, brandishing — the MNSZ's position, rebuffed the Hungarian government's territorial claims, proving that the Romanian Hungarian national community was fully satisfied with its lot and grateful for the Groza government's nationality policy. Bishop Márton Áron and his like-minded friends, following the MNSZ's self-surrendering manifesto, saw the time had come for action. It was clear to them that the Hungarian People's Alliance was nothing other than the Romanian Communist Party's Hungarian-language branch office, which, with its negligible representative capacity, was not entitled to speak in the name of our entire national community. Márton Áron, then, as one of the most prestigious spiritual leaders of the Transylvanian Hungarians, stood at the head of a grouping of leading personalities who knew no compromise, which decided to draft an independent memorandum and deliver it to the Paris Peace Conference, to counterbalance the MNSZ's treasonous Marosvásárhely document. The signatories of the memorandum, as authentic representatives of our people, alongside Bishop Márton Áron, were: Bishop Vásárhelyi János of the Transylvanian Reformed Church, Szász Pál, president of the Transylvanian Economic Association, Korompai Ede, president of the Romanian Hungarian Consumer Cooperatives — the 'ant cooperatives' — as well as Lakatos István, president of the Romanian Hungarian Credit and Economic Cooperatives. The represented historic churches and organizations, with their millions or several hundred thousand members, encompassed the vast majority of our Transylvanian Hungarians, in contrast to the MNSZ's meager representative strength. On the basis of the map drawn by Venczel József, within a just and equitable territorial settlement, 135,000 Hungarians and 850,000 Romanians would have been assigned to Hungary. All of this eighty years ago. Since then, time has overtaken the conditions that then prevailed. Before anyone accuses me of revisionism, with due realism I can state that the border disputes have long since become moot. Not so in 1946, when the memorandum signatories, in an open situation, wished to influence the Paris peace-makers, with the goal of achieving a just and equitable territorial settlement. The failure of their attempt is now a historical fact. From a distance of eight decades, it is not this that can claim our interest, but rather the exemplary stand of our national community's former leading representatives for the Hungarian cause — among them Bishop Márton Áron's uncompromising public-political role in the interest and defense of his Transylvanian people. Ahead of his time, Márton Áron, the Székely nation's appointed spokesman and Transylvania's great bishop, was of the same mold as Karol Józef Wojtyła, the later John Paul II, the Polish pope, who, like him, considered the service of both nation and universal Christianity equally his vocation. He didn't even need to be pope to champion not only his own nation's cause but also the Jews deported to Nazi death camps. And against the red dictatorship, he also took the side of the Romanian Greek Catholic Church, condemned to destruction. Those astounding events — I quote Márton Áron — those astounding...

Thank you very much.

Thank you very much, Right Reverend Bishop, for the political speech and the reflection on whether a priest can engage in politics. Here in Tusnád, this is now a tradition. With us, the priest is free to engage in politics, and the politician is free to preach. After László Tőkés's political engagement, Viktor Orbán's sermon follows.

How many minutes of fog was there? 40. Thank you very much, Mr. Prime Minister. Ladies and gentlemen, there are still questions. I would like to ask for a little attention. We thank the Bishop and the Prime Minister, and I ask the President to take a pen and write down the questions. We would be interested in your opinion on the Parajd salt mine catastrophe, what could or should be done by the new government and the Hungarian people. What can we do to stop and reverse the increasingly intense student emigration from Transylvania and Hungary? Will the Csángós receive the support they have received so far? These are Transylvanian-related questions. A bit of Hungarian domestic politics: Mr. Prime Minister, why did you not take up your mandate? And how does this decision affect the future of Fidesz? If Tisza introduces a series of disadvantageous measures for migrant, gender representatives, is it possible to come back from this? Is there a way back? What message do you have for Péter Magyar? How does the Hungarian people endure the disparagement of Fidesz? What is your opinion on this? And also a bit of domestic politics. What way do you see to prevent valuable people from being harassed? A couple of international questions. Will the European Union exist in 25 years? Would you perhaps take Ursula's place if the situation arose? Well. Is there a risk that the war will spill over into neighboring countries? How do you see the future of the V4? And during the recent US visit, did you meet with Trump? Can we count on US help in protecting human rights? A question from the youth. What message do you have for the youth? There are still a few of us, but fewer and fewer. Do you have a strategy for us? A 19-year-old high school student asks this. What can you say to the university youth who want to meaningfully engage in politics for the nation? Mónus Benjamin, the president of the Future-Building Youth organization, asks this. Sport cannot be left out either. What message do you have for FK Csíkszereda and its fans, and for Sepsi OSK regarding the future? What is your view? How will youth sports develop? What will happen to the academies? And a couple of personal inquiries. Which is your favorite Transylvanian beer, Mr. Prime Minister? What book would you recommend to readers in this situation, in the new situation? Perhaps an old book could also be mentioned. Personally, how do you cope with all the slander? Babi asks. And finally, a couple of comments. The flood does not feed the Tisza.

Does the Prime Minister know that he is the eternal Prime Minister of the Székelys? When can we invite him? For a beer and a common photo? Mr. Orbán. People from Kézdivásárhely are asking. Is it suspicious, Tamás Sándor? We thank you for the Lombik Baby program and our two beautiful children, Áron and Bóra. They are here too. Well, at the end, they would like a photo. Mr. Prime Minister, we welcome you to Transylvania. We wish you strength, perseverance, and health for solving the current situation. We wish you inner peace, strength for your perseverance, we look to you as an example for your erudition, a Székelyföld teacher. Esteemed Prime Minister, we wish you very good health. Never give up your wonderful goals, and we will never, ever waver in our support. With sincere esteem, Zsolt Vazekas from Székelyudvarhely. God bless you, Mr. Prime Minister, thank you for what you have done for us, that you exist, Mr. Prime Minister. And finally, esteemed Viktor Orbán, the eternal Prime Minister of the nation. Despite all the vile attacks, remain strong, persevere. We Székelys have always been with you, are with you, and will remain with you. The nation survived the Tatar invasion, and it will survive the bedbug invasion too, because we have God. And if God is with us, who can be against us? Go Hungary! Sándor Bokor from Parajd!

László, did you want to say something? Do you want something? No, no, it's fine, I'm sure it's nice. I'll keep the Bishop waiting a bit. Here you go. Perhaps I'll throw a question to the Bishop, since he spoke about Márton Áron here, and I think he could say a few words about the 100th anniversary of the Erdélyi Helikon, as this is also a great celebration of ours. We opened the Erdélyi Helikon exhibition in Sepsiszentgyörgy on our day. Thank you for the great discourse on Márton Áron. We really needed it. Bishop. Erdélyi Helikon 100.

My friend Zsolt Németh wants to give the floor.

In the meantime, I got distracted, instead of concentrating, having ceded the heavy lifting of the message to the Prime Minister, regarding the student loans, a question concerned student emigration. Well, when writing my speech, I thought about whether to ask the audience to stand for a minute of silence on this, or not. In the end, avoiding theatricality, we did not stand up, but we would have had every reason to. And closer to the microphone. In my view, this circle of concepts, this phenomenon, belongs to the circle of phenomena I outlined at the beginning: the question of student emigration. Imagine that there are bus services along the border, and even minibus services taking our students from our majority-Hungarian settlements across the border to school. There are even cases of elementary school students, but a large number of primary school students cross over to schools across the border, and we have to watch this phenomenon with a helpless, bitter heart. Its background and causes are very complex, and I won't even begin to analyze it. I would say one or two things about such phenomena in general, like student emigration or general emigration. One is that we must take up the fight against these. I read Bishop Vilmos Kolumbán's episcopal report, and I liked that, excuse me for making this so personal, but I liked that he calls things by their name and calls things what they should be called, without embellishment. Very few people dare to raise their voices against emigration or the identity-destroying assimilation. No, no, we don't dare. We consider emigration a human right, for example, or we call it mobility, and things like that. I learned in my childhood and youth that bad is bad. Well, emigration is not a viable alternative for someone who loves their homeland, their country. Here, of course, I am speaking in very general terms, because there are special cases and circumstances, but on the whole, we should hold a referendum among Transylvanian Hungarians: to go or to stay. Well, if we go, if we leave, then let's not boast about it. To put it in plain, common language, then let's not preach or lecture, but let's acknowledge that we are leaving, going out into the world. So I think we need to develop a public opinion that bravely stands up for our values, for example, patriotism or rootedness, which is one of the main pillars of national identity, our national identity. And I see how difficult it is nowadays to call yes yes and no no. It is very, very difficult to preach anymore, and very difficult to speak politically. For example, they even attacked the bedbugs in the Prime Minister's case, and I clearly sensed that one should not wiretap one's wife. That's what this story was about, right? And so, let's not mince words, but let's reject student emigration. But I say this is a very general statement, because we naturally support postgraduate education, for example, which represents a great enrichment for the homeland and our national community through the returning youth. To this, I would add this word. The Erdélyi Helikon reminds me of when, several years ago, together with Father Öjte and perhaps Hunor Kelemen, we inaugurated the recovered Marosvécs castle. Yes. It was an uplifting moment in our recent Transylvanian past, and let it be said to the credit of the Kemény grandchildren, what serious work they did in the legacy of the generation of János Kemény and Károly Kós. We grew up in that Transylvanian spirit, which sprouted there in the form of modern Transylvanism. We cling to our Transylvanian existence, to our Transylvanian-type autonomy. The motherland, we know, after the Compromise, had little sense for Transylvanianness. Moreover, it even taught the most extreme foreignness during the four years when the Hungarian administration returned to Northern Transylvania. Our brothers and sisters in Hungary, I mean the territory of Little Hungary, our Little Hungarian brothers and sisters very hardly understood the Transylvanian spirit, and our aspirations for autonomy and freedom arising from our Transylvanian existence and reality. Even Kazinczy had to discover Transylvania, as the writer of the Transylvanian letters, and Petőfi, as the writer of the letters from Eddé, marveled at its reality, beauty, and truth. And this kind of Transylvanianness is already, so to speak, a microcosmic part of globalism. We are also globalizing. I would very much like us not to break away from our Transylvanian roots, but this also leads back to emigration. Let no one ask God, do not let Transylvania perish, our God, who himself allows Transylvania to perish. With this thought, I greet the entire audience and thank you, Mr. President.

Ladies and gentlemen, this was the 35th Tusványos, the Tőkés-Orbán concert. I also received a question, ladies and gentlemen: will there be a Tusványos next year? That's how the question goes. I can tell you that you can see that there is no reason for despair, but there is for re-planning and renewal. And in this, Tusványos will play its part. I see that now, those who didn't have to come, didn't come, but you, who wanted to come this year, are all here, and this is an extremely good start. So my answer is clearly yes. In fact, I can say something more concrete: write July 20-25, 2027 in your calendars. Thank you very much for being with us. Thank you.

Thank you. It's true, we didn't have a full house. To another camera. And here we are again. You saw the speeches of Zsolt Németh, László Tőkés, and Viktor Orbán at the 35th Bálványos Summer University. We watched the speeches with the gentlemen. Kacsó, Dániel Pinrok, Tamás. Tomi, you took a lot of notes; it seems many thoughts were important to you.

Hungary is the new Venezuela, just without the oil wealth, and there were several other sentences that I think will be used not only by the media, but also by many analysts and politicians in the coming period. How do you see the speech? We tried to decipher beforehand what it would be about, what this renewal would be, but it seems Viktor Orbán was trying to answer that.

Yes, the geopolitical characterization was missing. Well, it was short, let's say. Yes, the part was shorter than usual. He focused on domestic politics. And I think one of the strongest sentences is the one you mentioned, and the other is that what is happening in Hungary today is a crime. And I think this should be the starting point for the future. And the national resistance he announced, which is not about Fidesz, but about a national movement against tyranny. And there really was a lot about many things, but these are the essential questions, and I think this is what will go down in political history. These sentences, this is the starting point. I think everyone should understand this as: the voters breaking away from Tisza, because economically there is no program, or there is no economic governance along which the government is moving. And the economic problems will go hand in hand, which we also talked about in the introduction. Things build on each other, so the Tisza voter will also discover this. Soon, when they...

...

It's also about their skin in the game. And actually, this is how it can be summarized. This is how there will be a national resistance against what is happening here in Hungary. For Fidesz, this is obviously a nightmare, and I think for the regime-change generation as well, because the government used illegal tools according to Fidesz, according to the Fidesz president, according to a regime-changer who was also insulted in the Kádár system. And this generation was insulted, and now they are discovering the same signs in this operation. So, I think this was a tough speech, a substantial speech, a speech with a domestic political tone, a speech that roused the right side, and I deliberately don't say Fidesz.

Uh-huh. Let's say yes, he said that opposition politics must be replaced by resistance politics. I'll be curious to see what this means in everyday life. However, as he emphasized, Fidesz provides space, helps, it doesn't dictate.

That's right. There were a few self-critical sentences, but indeed there wasn't much time to dissect the causes and precedents of the defeat itself. Now, the Prime Minister, if I understood correctly, the perhaps most emotional and most self-identifying part of the speech was at the very end, when answering questions, he summarized some earlier thoughts a bit more passionately, namely that all this is not about Fidesz or just the right side, but about the struggle for the homeland. So he summarized the essence of the Orbán, right-wing, conservative, sovereigntist identity again, what it is about. In this context, the policy that he, according to this, continues to embrace. So the question is whether there will be a right side in the coming period with or without Viktor Orbán, I think in the near future, it has definitely been decided. So we saw a mission-conscious politician who does not give up his struggles, who will have a great impact on his own camp with this speech. This speech was needed at this moment, but at the same time he was honest about the current situation, in the sense that this is a truly not simple state in which Fidesz is now, but at the same time he did not leave it at that, but gave perspective, opportunity, and gave, and even if he did not elaborate in detail what he meant by national resistance, he roughly summarized how he sees the coming months. And what I think many Fidesz voters are looking for as a foothold, or at least trying to feel a bit comfortable in this period, is what can be expected in the near future, as a result of government decisions. And it was a very clear prediction from the former Prime Minister that austerity measures will come in the autumn. The euro is called austerity, so Brussels policy will arrive, foreigners will return, the plundering of Hungary, so there will be economic consequences, there is no basis for this film theater in economic terms, which we can now see from the Tisza side. So this seemed like a pragmatic, rational prognosis, a well-founded opinion about the future, but of course there are no certain answers, that is clear, but there is a determined and resolute Viktor Orbán.

Let's look at a few thoughts in a bit more detail, how he spoke about the National Asset Recovery Office. He simply said that this is the new AVH, and we also tried to explain what policy the Tisza is pursuing or what it will implement. And as Viktor Orbán said, some call it neo-communism. Somewhere this is the New Age liberal authoritarian system, but he would use this term for the autocratic system. Let's recall what the Fidesz president said about this.

You mentioned this crime. Very strong expression, very powerful. Perhaps in the past period, no Fidesz politician has formulated it like this. I'll be curious about the responses, or for example, the opinion of the Union, or the Venice Commission, or some human rights organization, how they think about this.

Yes, a powerful expression. But what is happening in Hungary now, this is, so a politician must always define the goal, and the tools must be assigned to this. The tool is not the essence. He defined the goal, a national government is needed again, we must get there, and it doesn't matter what this government or this parliamentary majority did, who they banned from the election, etc. The goal must be defined. And this also considered these measures illegitimate, right? So this doesn't need to be taken into account. And this, I think, can give a dynamic to the opposition, to the opposition camp, and now I'm not just thinking of the Fidesz faction and the KDNP faction, but that 2.5 million voter base, which I think has become uncertain in the past months, because then how and in what framework, and no substantive serious sentences were born, like the one that was born here. So I think the voter base was waiting for such a tough speech. This South American thing and this banana republic that is forming, this is really true. And this was indeed a message to the Venice Commission, to international organizations. And I think, by the way, the entire international, and I say this nicely, the international right, the patriots as well. And that Ursula von der Leyen's role is not interesting, because a commission with such power is not needed. This is already a message for the next EU election.

And when he spoke about the fact that there are, right, returnees in our environment as well, he didn't mention Donald Trump, but let's say he is also a big returnee, Babiš, Janša,

Fico, so he obviously alluded to the fact that he could also join them. So that despite the fact that there is indeed apathy and that,

He does not plan to quit politics, this can be read from this thought. Yes, yes.

I think that's why I alluded to the fact that if not 100%, but it seems to be decided that Viktor Orbán wants to stay and continue working, and he considers this a mission, not a party political position or even a power position looking at the Prime Minister's chair. But the return is, I think, an important key moment, because the core of the voter base, the part that could remain around Fidesz even in these periods, and obviously then it can be rebuilt even further when times come when resistance and dissatisfaction against the government naturally occur. So they should get ammunition that the opposition is already thinking about that situation, and with Viktor Orbán at the helm, that there will be a moment when it is a reality that one can return to power, or to the helm of government. So there is this communication, now in connection with this, analysts contribute. Obviously the result effect contributes, obviously there are open debates within the right side that contribute. Obviously, seeing the parliamentary work. So this whole film theater department also contributes to the fact that a right-wing voter can feel that this story is now lost for a long time. They are taking the politicians away, possibly in handcuffs. And to them, Viktor Orbán sent an important signal. They should be seen not as victims, but as heroes. He also highlighted János Hajdú and Balázs Hankó. Well, in this mood, that this whole thing will be swept away by a new power, because it follows from the fact that economically and, by the way, through the negative effects of autocracy, it will provoke resistance from people. So there is a scenario, a picture is visible regarding what will happen at the next election, that it is possible to replace this seemingly very monolithic, highly mandated government now. All these messages, I think, point to this, that this can be put in brackets. He sees these decisions as a crime, as illegitimate, that one doesn't need to deal with this. One doesn't need to deal with the restriction that excludes his re-election as Prime Minister, that, how should I say, this is a positive momentum-giving narrative and message, and I see that they applauded standing up there in Tusnádfürdő. This also stems from what he started in his speech, that in Tusnádfürdő, in Tusványos, those people are there and gather who think in one direction, think in one way, although the camp is heterogeneous. However, and the question is regarding this, that you think so now, but those who voted for the Tisza, and they are now happy that they are taking the politicians away by the lead, they are abolishing organizations, national asset recovery, there are head changes in almost all state organizations and background institutions. They are happy about this. They are not interested in whether, for example, a representative cannot be a representative after 12 years, they are not interested in whether this fits legally, or they are dismantling the rule of law, but simply they are applauding now because they say that finally someone has been held accountable. And the question from this perspective is when will that pink fog disappear, when these people also say that yes, I condemn the head of that organization because I think he did it badly and stole, as they usually say, but if legally nothing can be proven against him, or nothing happened, then,

Yes. Well,

They raise their hands. Yes, government steps have consequences, so one must always reckon with this, and the current government must also reckon with this, it could learn from the past 16 years, that there are always consequences and nothing is eternal. So in a few years we will look back on this period, and perhaps those government politicians will no longer be in the position they are in now. And I think this speech, this is a message to government politicians and the majority as well. Moreover, I think it is a message to everyone that if these illegitimate steps, and they are participating in a crime, then there may be consequences. The political mood has become polarized, but I say that everyone must reckon with the consequences, and I think they are calculating. They can calculate. They want to change the electoral system to proportional, right, this communication, the preliminary communication, that they want to make it proportional. There are ideas, as if there are ideas.